Moto Guzzi 

A „boldog” 70 –es években más volt a motoros élet……. Nem roskadoztak az üzletek polcain a színes protektoros ruhák, a  kiegészítők! A gyújtást lendkerekes megszakítók vezérelték, az ABS a lábunkban volt, az ASR pedig a gázmarkolatos kezünkben… …. A lámpa a lámpa helyén volt, a benzinkútnál sem kellett keresgélni a betöltő nyílást, mert a tank a tank helyén, a motor a motor helyén volt, az ülések ülhetőek voltak, de persze a 100 lóerő már a lélektani csúcsnak számított. De lám-lám, micsudi gyönyörű motorok születtek mégis akkoriban. Nem véletlen, hogy manapság is reneszánszát éli az ebből az időkből plagizált csodaszép retro motorok imádata. Belénk bizseregnek annak a kornak a benzingőzös emlékei, az útszéli bütykölések, a gyújtásállítások. Mégis, ha ránézünk a Moto Guzzi V7 Racer csillogó vonalaira, csak a szép emlékek jutnak eszünkbe.  A hetvenes évek versenymotorjának emléke, nosztalgikus külseje, a kormány feletti, és a hátsó ülésnél elhelyezett rajtszámtartója az akkori pályagépeket idézi.

Moto Guzzi V7 Racer képek

Ez a gép ma már inkább a Cafe Racer kategóriába sorolható, ami megjeleníti a városi vagány sportosságot is. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy valódi élménymotorral van dolgunk. Vörösre fényezett váza messziről ragyog a napfényben, kiemelve a Guzzi csupaszon is kecses formáját.  Minden apró részletre ügyeltek az olaszok. A Moto Guzzi feliratok még a felniken is piroslanak, de a mívesen hímzett ülése, az egyedi díszcsavarok, a váltó- és fékrudazat rendszer kidolgozása, a karcsún elvezetett dupla kipufogója szemet gyönyörködtetővé teszik az egész gépezetet. Ettől még nem egy kirakat motor, nem a vitrinbe való, hiszen valódi katarzis ráülni, beindítani, és aztán végig „tépni” vele a városon. Igen…., már a beindításnál az önindító hangja is egy kisebb hangszerszóló, de mikor életre kél a szimmetrikusan elvezettet dupla kipufogója által a hagyományosan keresztbe fordított V2 motorja, kész szimfóniát dörmög nekünk a két henger!!! Nem bambulhatunk és nem kell fülelnünk, hogy jár-e a motor? Alapjáraton állandó a visszajelzés…, izeg-mozog…, hörög.., remeg, gázadásra a hosszan futó főtengely és a lendtömegeinek pörgettyűs hatása mozgatják az egész gépet. Mint egy türelmetlen izgága telivér úgy él alattunk. Nem mindenki tudja megzabolázni a táltosokat, és a Guzzit is sokan nem szeretik ezen reakciói miatt! De van, aki meg pont ezért szeret belé. Minden porcikájában érezzük, hogy jár alattunk, ahogy pöfög, dohog,  mint a pályagépek…,  mit mondjak.., engem is pont ez varázsolt el. No azért ne higgyük, hogy menet közben önállósodni fog. Ha elindulunk, a Guzzi elemében van, és avatott kezekben illedelmesen szófogadóan viselkedik, kisimulnak ráncai. 18 colos első kereke a sportosra hangolt rugózás ellenére is alig veszi észre a kátyúkat, útredőket. Kifogástalan az úttartása, jól dől az ívekre, és az üléspozíciónk is azt az érzést hozza, mintha belefeküdnénk a kanyarokba. Olyan, mintha a lábaink helyett kerekek nőnek, testünk egybeforr a Guzzival, és csak repít……… A finom rezgések csak emlékeztetnek , hogy nem akármilyen gépen ülünk, ez egy kemény paripa, egy Moto Guzzi dübörög alattunk. Motorja V ketteshez hűen hihetetlen nyomatékos, alapjáratról nagy erővel szaggat, egészen a hétezres leszabályzásig. Az elektronikai korlátot még sportos menetnél sem vesszük észre, már jóval kisebb fordulatnál vágyakozunk a 6 fokozatú váltó kapcsolására, hogy újra és újra érezzük a  3,600 fordulat maximális 54.7 nyomatékát. Alaposan meg is viccelt a gépezet, jóval többre saccoltam erejét, mint amit valójában az adatok írnak ( 49 LE 35.5 KW ). És ez a Guzzi érdeme, kis fordulaton hatalmas nyomatékával nagyobb erő érzetét kelti. Futóműve kifogástalan, extrém gázadások kellenek ahhoz, hogy a sokat emlegetett kardán reakciók, mozgások kibillentsék menet közben.  Hiszen még sportos motorozás közben sem szokásunk bő gázt adni a kanyarokban, ilyet csak a tesztelő tehet, amikor tényleg ki akarja csikarni a fránya hibákat, és amikor nincs forgalom.  Elégedetten konstatáltam, bizony semmi durvaság nem jelentkezett, a finomnak nem mondható gázrángatásaimra, csak a kipörgésgátló ASR elektronika lágy szabályzása figyelmeztettet. ÓÓÓÓÓÓ, és milyen finoman avatkozott be, a kerék túlpörgését elhárítva épp a felesleges erőt vette el az elektronika, teljesen egy pillanatra sem szabályozott le. Így a reakciója sokkal gyorsabbnak tűnik, és főleg a kanyarban kevésbé volt zavaró, mert nem idézett elő motorféket. Ha már az elektronikus szabályzóknál tartunk….., az ABS is kifogástalanul végzi munkáját. Működése közben neki is az átlagosnál gyorsabb a szabályzása, és finomabb az úgynevezett redőzéses érzés.

Mondhatom bátran, nem találtam kivetnivalót a Guzzi V7 Racerében, sőt elvarázsolt a nyergében.  

Összegezve:  A Moto Guzzi V7 Racer egy valódi egyéniség! Igazán temperamentumos, kemény táltos nyergében ülhetünk rajta, és mégis engedelmes, elemében van az úton, és valódi élménymotorozást nyújt a kategória szerelmeseinek. Első motornak azért kemény, de haladóknak már jól kezelhető, valódi motoros élményt ad!

Aki egyszer megszereti egyéniségét, lélegző hörgő lüktetését, nem is akar más gépre ülni! Köszönjjük a Moto Guzzi képviseletének, hogy kipróbálhattuk.

Listaára: 3.199.900+ regadó/ Akciósan: 2.999.900+regadó

Moto Guzzi V7 Racer adatai: 

Üzemanyag fogyasztás, saját mérés:    4.3-4,8 liter / 100 km.

Moto Guzzi V7 Racer képek